Klubnap az Intercisa Múzeumban

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosztály dunaújvárosi helyi szervezete április 20-ai klubnapján „A Rima vonzásában” című kötetét mutatta be dr. Nagy Péter. A téma történeti jellege terelte a program szervezőit az Intercisa Múzeumba, s Farkas Lajos múzeumigazgatónál kedvező fogadtatására talált a kezdeményezés.

– Ózd az 1840-es évek elején csak egy pár száz fős falucska volt, amelynek lakói mezőgazdaságból éltek – kezdte ismertetőjét a szerző. – A 19. század közepén azonban Gömör megyei iparosok és nagybirtokosok úgy határoztak, hogy a közeli vasérc- és szénlelő helyekre alapozva, Ózdon vasgyárat építenek. Az ipari üzem megalapítása, azaz 1845 után Ózd a környék igazodási pontjává vált. A gyár a salgótarjáni és nádasdi üzemekkel történő fúziója, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. megalakulása, tehát 1881 után vált országosan is befolyásos vállalattá. A 20. század közepén már nem lehetett ráismerni a száz évvel ezelőtti Ózd községre. A vállalatot 1946-ban államosították, Ózdi Kohászati Üzemek néven működött több mint negyven éven át, ami már nem képezte tárgyát a kutatásaimnak – mondta el dr. Nagy Péter történész.
Az előadás további részében szólt arról, hogy a vasgyár létrehozása miként változtatta meg a helyi társadalmat, s hogyan zajlott ez a folyamat? Mi alapján rétegződött a gyári társadalom? Mennyire volt heterogén vagy homogén a munkásság? Volt-e az egyes rétegek között társadalmi mobilitás és mennyire segítette, illetve gátolta ezt az oktatási rendszer vagy a kulturális egyesületek működése? Milyen szerepe volt a vállalatnak a saját munkavállalói életkörülményeiben, szociális helyzetében, mindennapjaiban? Hogyan alakult át a környéken élők korábbi paraszti életmódja, s milyen különbségek voltak az egyes társadalmi rétegek között táplálkozásban, öltözködésben és szemléletben? Mennyire volt a munkásoknak érdekvédelmük, érdekérvényesítő képességük? Hogyan emelkedett ki Ózd a környező települések közül?
Mivel a klubnapi rendezvény résztvevői között többen voltak Ózdhoz kötődőek, így a szerző felvezetője utáni visszaemlékezéseik értékes adalékul szolgáltak a további kutatásokhoz.
Időközben megjelent Nagy Péter újabb kötete is, amely az Ózdi Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával készült, „Távol a szülőföldtől – Ózd vidékiek szovjet fogságban” címmel. A klubnapon lehetőség kínálkozott mindkét kötet megvásárlására is. Nem elhanyagolható tény, hogy a könyvek szépen fogytak…
Szente Tünde



Történetírás – másként
Nagy Péter nem hagyományos vállalattörténet megírására vállalkozott, hanem az ózdi gyári társadalom példáján mutatta be a magyar ipari társadalom kialakulását, tagolódását. Vagyis a konkrétból indulva jutott el az általánosítás felé, emelte egyetemes szintűre a történeti-szociológiai értekezését. Ehhez képest, a Dunai Vasműben folytatott üzemtörténet-írás egészen a Krónika megírásáig, elsősorban forrásanyagként szolgál gazdaság-, technika- és technológiatörténeti elemzésekhez. Szinte valamennyi gyártóegység-történet függelékében visszaemlékezéseket is tartalmaz, azonban a társadalmi, gazdasági, politikai változások törvényszerűségeinek elemzésére nem vállalkozik, ami nem is dolga. A Dunaferr alapításának 50 éves évfordulójára megjelent kötetben – a Krónikában – a vállalat történetének, a hazai gazdaságpolitika változásával összefüggően meghatározó korszakait esszék vezetik fel. Ezek az összefoglalók tudományos igényességgel íródtak.



Tudta-e Ön, hogy

— az acél a világ legjelentősebb és legsokoldalúbb szerkezeti anyaga?
— a világ nyersacéltermelése éves szinten meghaladja az 1,6 milliárd tonnát?
— manapság mintegy 3500 acélfajtát különböztethetünk meg?
— a modern acélminőségek körülbelül 75 százalékát az utóbbi 20 évben fejlesztették ki?
— az EU acéliparának szereplői éves szinten mintegy 12 milliárd eurót költenek új termékek és technológiák kifejlesztésére?
— az acél 100 százalékban felhasználható újra és újra anélkül, hogy a tulajdonságai romlanának?

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás