A hétköznapokban a számok szigorú világában mozog Schneider Tamásné Zsuzsa, az ISD kokszoló Kft. gazdasági szakértője.
Ám szabadidejében teljes lényével elmerül a színek, anyagok, minták csodálatos kavalkádjában: a fonás és szövés teljes kikapcsolódást és örömet ad számára. 

– Hogyan jött az életedbe az alkotás, a kézműveskedés?

– Családi indíttatásból fakad a dolog, egész gyermekkoromban azt láttam, hogy anyukám mindig csinál valamit, ha van egy kis szabadideje: varr, hímez, köt. Fontos lett számomra is, hogy a saját kezemmel alkossak valamit. Szerettem rajzolni, kerámiázni. Már egészen kicsi lányként megtanultam hímezni, később kötni is. Aztán ahogy férjhez mentem, a család került előtérbe és ezek a dolgok feledésbe merültek. Később újra bejött az életembe a kötés, gyönyörű csipkekendőket kötöttem egy időben. Nagyon örültem neki, hogy a benti kolléganők közül is többeket sikerült „megfertőznöm”. Úgy négy-öt éve merült fel bennem a fonás iránti érdeklődés, hiszen csak nagyon drágán tudtam beszerezni természetes alapanyagú fonalakat a kötéshez. Rátaláltam az interneten Füzes Zsuzsa fonásról szóló blogjára és teljesen beleszerettem az ott olvasott dolgokba.

– Mi mindenből készülhet fonal, melyek az alapanyagok?
– Az alapanyag lehet többféle állat gyapja, pamut, selyem vagy len is. Miután az állatról lenyírják a gyapjút, tisztítás majd kártolás következik. A kártolt szalaggyapjú lesz megfestés után a fonal alapanyaga.

– Hogyan folytatódott a történet?

– A Zsuzsával való találkozás előtt sok videót megnéztem az interneten a fonásról és egyre jobban éreztem, hogy ez az én világom. A férjem nagy nehezen beleegyezett a rokkavásárlásba és így végre lett egy külföldi gyártású, csodás modern rokkám. Nagyon drága volt, később jó kontrollingosként ki is számoltam, hogy ezen a pénzen vajon hány kiló fonalat tudtam volna venni… Sok gyakorlással, de nagyon jól belejöttem a fonásba, és miután már volt fonalam, felmerült bennem, hogy a kötésen kívül mihez is tudnék még kezdeni vele. Így jött a szövés. Elkezdtem szövőszéket keresgélni, egy hirdetésben találtunk is egy eredeti Lőrincz-féle szövőszéket. Egy férfi árulta, akinek egy évvel korábban meghalt a felesége. Amikor elmentünk a szövőszékért, láttam, hogy csodálatos, kreatív nő lehetett, a házban mindenütt ott volt a keze nyoma. Hazavittük a szövőszéket, de több mint egy évig nem tudtam hozzányúlni… Aztán 2016 nyarán elmentem egy hétvégi „szövőmaratonra” Lukács Judithoz, aki gyönyörű sálakat sző. Tőle megtanultam az alapokat, és azt az útravalót kaptam, hogy találjam meg a saját stílusomat. Igyekszem összeszedni a szakmai tudást, megismerni különféle technikákat. Azóta csatlakoztam a Fehérvári Kézműves Egyesülethez, ahol nagy szeretettel fogadtak és támogatnak.



– Hogyan születik meg egy-egy darab, például egy szép sál?
– Családtagok, kollégák, barátok ha „rendelnek”, akkor megmondják, hogy milyen színvilágot szeretnének. Kiváltottam a vállalkozást erre a tevékenységre, úgyhogy ma már akár interneten is tudnak rendelni tőlem az érdeklődők. Ha rám bízzák a színösszeállítást, akkor igyekszem megismerni a megrendelő személyiségét, ízlését, kitalálni, hogy milyen darabnak örülne leginkább. Érdekes, de megfigyeltem, hogy nem tudok úgy sálat tervezni és készíteni, hogy csak úgy elkezdem és lesz belőle valami. Gondolom, a munkahelyen harminc év alatt a táblázatokban és rendszerekben gondolkodás megtette a hatását, sálat is csak rendszerekbe szedetten tudok tervezni… Én magam egyébként a földszíneket, a zöldeket, barnákat, narancsokat kedvelem leginkább.

– Hogyan készül el egy-egy szövött darab?
– Egy átlagos sál például, amit az én szövőszékeimen el tudok készíteni, 50 centi körüli széles és 210-220 centi hosszú. A mintától, technikától függően minimum tizenkét, de akár harminc munkaórát is igényel a szövés, utána még legalább négy óra a rojtozás. A szövőszék befűzése és a felvetések cseréje is többnapos munkák. Tavaly vásároltam egy újabb szövőszéket, amin már bonyolultabb takácsmintákat is tudok szőni.

– Mennyien ismerik mára már a munkáidat?
– Egyre többen, hiszen különböző rendezvényekre is kaptam meghívást. Ott voltam tavasszal a Rácalmási Vállalkozók Napján. A fehérvári kézművesekkel több rendezvényen részt vettem és fonás bemutatót tartottam. Nemrégiben az egyik munkám különdíjas lett a Heves város által kiírt Szőtteskonferencián. Elég aktív vagyok a közösségi oldalakon, minden új kedvelésnek és követésnek nagyon örülök. Úgy érzem, hogy a fonásban és a szövésben én megtaláltam a manapság sokat emlegetett „flow” élményt. Nagyon elfáradok sokszor, de egyetlen percet sem sajnálok.

Sz. I.

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás