A szervezeti klíma

Márciusi lapszámunkban megkezdett sorozatunkat a mind gyakrabban emlegetett érzelmi intelligencia értelmezésével folytatjuk. A témában jártas dr. Balázs László szervezetpszichológus segített az eligazodásban.

Szűkebb értelmezésében az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy valaki képes felismerni és kifejezni az érzelmeit, meghatározni azok okait, és az ezekből nyert információt beépíteni a gondolkodásába. Képes mások érzelmeinek felismerésére.
Rohanó világunk egyik kérdésfelvetése, hogy mennyire adunk időt magunknak bizonyos élmények, események megéléséhez, feldolgozásához, mennyire figyelünk önmagunkra. Például egy intenzívebb konfliktushelyzetben ösztönszerűen reagálunk, érzelmi reakciók alapján cselekszünk. Holott a konfliktushelyzet kezelése lényegében az érzelmek kezelésével kezdődik. Sokszor nem viselkedhetünk úgy, ahogy az érzelmeink diktálják. Éppen ez adja az érzelmi intelligencia jelentőségét a munka világában. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező egyén tud kiemelkedni a hasonló szakmai kompetenciákkal rendelkezők közül. Azért, mert ő tudja kezelni a társas helyzeteket, tud mozogni a társas közegben, észreveszi a hangulati változásokat, tud reagálni az emberek érzelmi reakcióira, tud alkalmazkodni a megterhelő helyzetekhez.
Az érzelmi intelligencia összefügg a már meglévő intelligenciaformákkal. Úgy is meghatározhatjuk, hogy olyan intelligenciaforma, amely a viszonyokról szóló érzelmi jelzéseket dolgozza fel. Az érzelmekben való gondolkodás képességét jelenti.
Oláh Attila és munkatársai, feldolgozva az érzelmi intelligencia értelmezéseit, arra a megállapításra jutottak, hogy az érzelmi intelligenciának az érzelmi életünk feletti uralmat, a társas kapcsolatokban jelentkező érzelmi történések és folyamatok kezelését, irányítását biztosító képességek együttesét tekinthetjük. Tíz olyan képességet határoztak meg, melyeket az érzelmi intelligencia részének tekinthetünk. Ezen képességek eltérő jellemzőkkel ruházzák fel a különböző mértékű érzelmi intelligenciájú egyéneket, akikkel nap mint nap találkozhatunk akár a vállalati szervezetben is.
Például a magas szenzitivitás-értéket, vagyis érzelmi érzékenységet elérő személyek a legtöbb helyzetben rosszat várnak az élettől. Figyelmük a veszélyek felismerésére és elhárítására koncentrálódik. Mindennapjaikat a negatív érzelmek túlsúlya jellemzi, társaságban félénkek és bizalmatlanok. Akadnak olyanok is, akik stresszhelyzetben vagy személyközi konfliktusok esetén agresszív, támadó magatartással reagálnak. Ezzel szemben az alacsony értékkel rendelkezők jellemzően optimisták.
Az akaratgyenge és indulatkontroll-hiányos emberek rosszul tűrik az akadályoztatást, türelmetlenek, szükségleteiket azonnal szeretnék kielégíteni, akaratukat végigvinni. Előbb beszélnek, csak utána gondolkodnak. Forrófejű, dühkitörésre hajlamos emberek. Ezzel szemben a menekülő, támaszváró típushoz tartozók hajlamosak a küzdelmek elkerülésére. Stresszhelyzetben szorongást vagy feszültségnövekedést élnek meg, amelyet a helyzetből való kilépéssel képesek csak megoldani. Gyakran támaszkodnak másokra.
(Sorozatunk májusi lapszámunkban folytatódik.)

Szente Tünde

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás