MIÉRT KELL ENNYI JEL?
A szavak nélküli kommunikáció a testbeszéd, amely a beszédet kísérő, többnyire nem szándékos, nem tudatos közlés.

Eszközei az arckifejezés, a tekintet, a testmozgás, a testtartás, a gesztusok, taglejtések, térközi távolság valamint a szimbolikus jelek, érintkezések.

„Kis virág - mondta Magdolna, de nem találta el.
Nem tudom - mondta Franciska, érthetetlen jel.
Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel.
Így aztán érthető, a titkokat nem mondom el.
Jelbeszéd az életünk, de túl sok ember van,
ki többre nem, csak jelszavakra gondol.”

A fenti idézet az Illés együttes jól ismert, Jelbeszéd című slágeréből való. De nem csak a művészeket, hanem a tudósokat is foglalkoztatja a jelek rejtélyes világa. Charles Darwin „Az érzelemkifejezés az embernél és az állatoknál” című kötete 1872-ben jelent meg, azonban az emberi kommunikáció testbeszédre vonatkozó területét csak az 1960-as években kezdték mélyrehatóbban tanulmányozni. Albert Mehrabian szerint a teljes közlésrendszer 7 százaléka verbális, vagyis szóbeli kifejezés, 38 százaléka vokális (hangszín, hanghordozás, nem beszédhangok általi) és 55 százaléka nem verbális, azaz nonverbális.

Allan Pease „Testbeszéd” című könyvében sorra veszi a gesztusokat, például a fogvicsorgatást támadásnál, a mosolyt, mint a jókedv és boldogság kifejezését. A szemöldök összehúzása, a mogorva arc a szomorúság és a harag megnyilvánulása, fejbólintással hagyunk jóvá valamit, fejrázással tagadunk, mondunk nemet. A vállvonogatás a nem értés, nem tudás mozdulalata - a mi kultúránkban. A gesztusok ugyanis kultúránként eltérnek. A karikára görbített hüvelyk- és mutatóujj sokaknál okét jelent, azonban a mediterrán országokban a homoszexualitás, a franciáknál a nulla jelentése.
A szociálpszichológus a gesztuscsoportok között elemzi a kritikus állásfoglalás nonverbális megnyilvánulásait. Ilyenek: az arcra helyezett kéz, az arc oldalán felfelé irányuló mutatóujj, miközben egy másik ujj a szájat takarja, a hüvelykujj pedig az állat támasztja. Az egymáson szorosan átvetett láb a védekező magatartásról árulkodik. Ellenséges érzület kifejezője a leszegett fej és áll: nem tetszik, amit mond, nem értek egyet vele. A mikrogesztusok értői a hazugság kísérőjelenségeit is felismerik: arcizomrángás, a pupilla kitágulása és összeszűkülése, verejtékező homlok, arcpirulás, sűrűbb pislogás.
A társadalmi helyzetről árulkodó összefüggések egyike, hogy a magas társadalmi státuszú egyén főként a szókincsét használja közlésre, míg a kevésbé művelt inkább a gesztusokra támaszkodik. Barta Tamás és Kristály Mátyás „Vállalkozáslélektan” címmel megjelent kézikönyvükben foglalkoznak a gesztusokkal is. Azt írják, hogy a gesztikulálás a déli népekre jellemzőbb, mint az északiakra. Beszéd közben a heves mexikóiak percenként 280-300 taglejtést, míg a hűvös finnek csak 8-10-et végeznek. A kézmozdulatokkal sok minden kifejezhető: az öröm, a bánat, a lemondás, a biztatás, az unalom, az érdeklődés, a hála, a tehetetlenség, a fenyegetés, a félelem, a semlegesség és a tiltás.

Az emberi kapcsolatok metakommunikációs jelzéssel, tekintetváltással, mosolyváltással kezdődnek, a tekintet árul el a legtöbbet a személyiségről és a gondolatokról. Míg a gyermeki arcra kivetítődnek az érzelmek, addig a felnőtt gyakran titkolja, szégyelli az érzéseit. „Az ember a saját arckifejezéséért 30 éves korától felel” – állította Goethe, aki a költészet mellett arcismeret-kutatással is foglalkozott.

Szente Tünde

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás