Szép és örök anyagok

Gyakran előfordul, hogy szülővárosunk, választott lakóhelyünk, munkahelyi környezetünk szépségeit észre sem vesszünk, elmegyünk mellettük. Míg más városok, külföldi nevezetességek, épületek látványa érzelmeket, reakciókat vált ki belőlünk. E gondolat mentén kértünk fel egy budapesti építészt, hogy látogasson el a vasműbe, s mesélje el, ő hogyan látja a gyár épületeit, csarnokait, munkahelyi életünk „díszleteit”.

Seregély Beáta építészmérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett. Tizennyolc éve dolgozik tervezőmérnökként, tervezett számos családi házat, megálmodott már százlakásos lakóparkot, összeszerelő csarnokokat és inkubátorházat is. Kisebb időutazásnak tartotta vasgyári látogatását a budapesti építész. A Nagyolvasztóművet és az Acélművet – pontosabban az abban végbemenő technológiai folyamatokat – a vulkánok működéséhez hasonlította, melyet egyszerre szépnek és félelmetesnek is talált. A kohói csapolás élménye után megjegyezte: bizony, ilyen téglából és vasszerkezetből már nem építenek csarnokokat. A mai, modern csarnokok – mint a Meleghengermű tekercsraktára –, előre gyártott szerkezetekből, acélvázból és kéregből készülnek. Az ötvenes években felhúzott, az akkori technológiával felépített üzemekben láthatóan hatalmas energiák vannak. A konverteren tett technológiai kirándulás legszebb látványának az „ezüstpor” csillogását tartotta, és a későbbiekben megtudott információ – miszerint ez grafitpor –, sem tántorította el ennek a szépségnek a megcsodálásától. A FAM és a Meleghengermű csarnokaiban vízszintes és függőleges síkban forgó, lamellás szerkezetű ablakok már a beépítéskor korszerűek és praktikusak voltak, de még ma is modernnek mondhatóak. Az Acélmű irodaépületét meglátva nemcsak az jutott eszébe, hogy egy tipikus szocreál épület, hanem az épület belső körfolyosója által körül vett területben meglátta azt a lehetőséget, hogy azt akár be is lehetne füvesíteni és a dolgozók számára egy kulturált, kis zöld szigetet kialakítani, viszonylag alacsony költséggel. A Hideghengermű hatalmas és hosszú betoncsarnokának kapcsán az építészmérnöknek az volt a meglátása, hogy az akár a Művészetek Palotájának kihelyezett komplexuma is lehetne. Nem hiába ragadta meg az énekes-zeneszerző Ákos figyelmét is a hely, amikor a zöldes ablaksávokkal csíkozott csarnok előtt forgatta Igazán című klipjének néhány részletét.

Az építész szemével a vasmű épületeiről általában elmondható, hogy óriási, robusztus szerkezetek maguk a tartópillérek is, az alapzatok is. „Olyan, mintha saját magát építené” – mondta a látványról, arra gondolva, hogy pont abból a vasból és acélból lesz a szerkezet, amit létrehoz a gyár, csak néhol még téglákat raktak közé. Beátát a patinás nyerstégla épületek ragadták meg a legjobban. Nagyon tartósak és szépen öregednek. A téglának nem romlik az állaga, nem igényel komoly felújítást, időtálló, ellenáll az időjárásnak és egyéb fizikai, kémiai hatásoknak. Ezért népszerű például a mindig esős Angliában is. A gyárban található téglaházak falazatában lévő vízszintes nútoknak vagy az eltérő rakási mintázatoknak külön funkciója nincs, ezek az építőmester szépérzéke vagy a tervező esztétikai igénye miatt épültek meg ilyen formában. Ugyanakkor látszik, hogy odafigyeltek a funkció és a forma egységére is. A nyerstégla épületek és csarnokok arányosak, mindegyik egyedi, nem sémák szerint épültek. A szocreál építészeti stílus tipikusan birodalmi stílus, letisztult, hatalmas és erőt mutató. Ez az erő sugárzik a vasgyár épületeiből is.

Tóth Szilvia

 

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás