Tudományfigyelő

„Láthatatlan” vonatot terveznek Japánban - Jövőre hét szerelvény készül el

KÜLÖNLEGES IOLT ESZKÖZÖKET FEJLESZTENEK SZEGEDEN

Csökken a talaj széntartalma
Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa is részt vett abban a globális vizsgálatban, amely a Yale Egyetem Erdészeti és Környezettudományi Karának irányításával azt kutatta, hogy a felmelegedés mekkora mennyiségű szenet old ki a talajból, és ez a légkörbe jutva, mennyire gyorsítja fel a klímaváltozást.

Még túl nagy az erőforrásigény

A lehetőségek újabb fokához ért a mesterséges intelligenciák fejlesztése. Több területen alkalmaztak már olyan gépeket, amelyekről azt tartották, hogy képesek akár az ember helyét is átvenni bizonyos helyzetekben, ám most még meglepőbb hírt közöltek a Google Brain-projekt kutatói.

A tudományos életben a legmagasabb szintű elismerést jelentő Nobel-díj egyik alternatívájaként, még inkább paródiájaként 1991 óta, évenkénti rendszerességgel egy másik díjat is kiosztanak.

Az Ig Nobel (szójáték: a nobel, azaz németül nemes és az ig- fosztóképző a semmirevalóságot kívánja szimbolizálni – a szerk.) díjat a tudományos élet azon szereplői érdemelhetik ki több kategóriában is, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egészen egyszerűen mulatságos javaslatokhoz vezetett. Az esemény és díjkiosztó ötlete Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research nevű amerikai tudományos humormagazin alapítójának a fejéből pattant ki: kapjanak díjat azok a tudósok is, akiknek tevékenysége és eredményei egyszerre késztetnek nevetésre és gondolkodásra. Az alapszabály szerint az „elismerést” olyan kutatással lehet elnyerni, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni.
A díjazottakat az Annals of Improbable Research című tudományos vicclap szerkesztőgárdája néhány harvardi egyesülettel együttműködve választja ki. A nyertesek a Harvard Egyetemen, látványos gálán vehetik át jutalmukat, igazi Nobel-díjasoktól. A díjjal pénzjutalom nem jár, a díjazottak saját költségükön vehetnek részt a díjátadón.
Ig Nobel Béke-díjas magyar életmű
1991-ben az első díjazottak között volt a magyar származású Teller Ede atomfizikus, aki a hivatalos indoklás szerint az Ig Nobel Béke-díjat „a hidrogénbomba és a csillagháborús terv kitalálásáért, illetve egész életén át tartó munkásságáért” kapta, „amivel megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait”.



A rondaság fáj
Az utóbbi években is akadt különös és derűt fakasztó kutatási téma bőséggel. 2014-ben például a Művészet kategória díját a Bari Egyetemen működő Anna de Tommaso, Michele Sardaro, Paolo Livrea összetételű, olasz kutatócsoport nyerte el, akik vizsgálatuk során megmérték a relatív fájdalmat, amit egy ember elszenved, ha egy ronda festményre néz, szemben egy szép festménnyel. Húsz, az addigiakban egészségesnek mondott kísérleti alanynak esztétikus és ízléstelen festményeket mutattak, miközben erős lézerrel sütögették a kezüket. A kutatás eredményeként rájöttek, hogy a szépnek tartott képek látványának hatására egy agyterület mérsékelni próbálja a fájdalmat, míg a csúnya festményeknél csöndben marad, így valóban átélhetjük a fájdalmat a maga teljességében.

Fénypolarizációs szitakötőcsapda
Idén egy kilenctagú, magyar-spanyol-svéd-svájci nemzetközi csoport a Fizika kategória díját vitte el. A díjazott kutatások a fénypolarizáció különböző jelenségeire mutatnak rá a temetői szitakötők, valamint a böglyök viselkedéséből kiindulva. Azt kutatták, miért nem kedvelik a böglyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez. Felismerték, hogy a lóböglyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez, és azt is megfigyelték, hogy rengeteg a szitakötő a sírköveken, pedig nincs is tó a közvetlen közelben. Mindkét esetre vonatkozóan megállapították, hogy a vonzalom oka a fekete, csillogó felületek által visszavert, vízszintesen polarizált fény. A kutatócsoport jelentős Európai Uniós támogatás bevonásával speciális bögölycsapdákat fejlesztett ki, melyek működése a kutatásokban vizsgált fénypolarizációs jelenségeken alapul. Mind a szitakötők, mind pedig a böglyök elfoghatóak a poláris fény alkalmazásával, így a kutatásnak nemcsak a tudományos, de a gyakorlati haszna is rendkívül jelentős. A már említett csapdák mellett speciális fehér és zebracsíkos lóruhák gyártását is maga után vonta a tudományos felfedezés: az eszközök mára már világszerte elérhetőek a lovakkal foglalkozók számára.
(Forrás: improbable.com, index.hu, sg.hu,
wikipedia.org)

Keresés

 Dunaferr Magazin

Kapcsolat

  • 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 06 25 584 000

Időjárás